A kérdés
Úgy érzem, egy fantáziavilágban élem az életem jelentős részét. Amióta az eszemet tudom, van egy saját kis külön világom, amit az általam kedvelt színészekkel, közszereplőkkel töltök meg, néha magam is kitalálok új karaktereket, akikkel azonosulhatok. Eleinte még csak lefekvés előtt, vagy egy hosszabb utazás alkalmával kalandoztam el ebbe a világba, de most már úgy érzem kezd túlnőni rajtam. Van, hogy hétköznapi események, vagy stresszhelyzetek kapcsán is elgondolkodom, mit tenne most a helyemben az egyik kitalált szereplőm. A történetek leginkább a szerelem témája körül mozognak, általában a főszereplő egy nő/kislány, aki valamilyen súlyos betegségben szenved és a párja/édesapja gondoskodik róla. Attól félek, hogy ez a fantáziavilág már cseppet sem egészséges, nem tudom hogyan szoríthatnám vissza ezt normális keretek közé. Köszönöm a válaszát!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! A fantázia, kreativitás, a rugalmas de ép realitásvizsgálat az egészséges személyiség sajátja. Azonban leírása alapján ez az élénk fantáziavilág jól lehet, hogy túlmutat az optimális működésen, főleg ha saját maga is érzi ezt és megfogalmazta („túlnő rajtam”). Tehát nem segíti önt, sőt, hátráltathatja a hétköznapi életében, például ha egy probléma vagy stresszhelyzet kapcsán visszavonul ebbe a világba, nem fogja tudni jól, adaptívan megoldani a problémát, de az is elképzelhető, hogy társas kapcsolataiban is gátat szabhat ez a fajta visszahúzódása. Jó szívvel javasolnám, hogy keresse fel a területileg illetékes ellátórendszert az állami ellátásban, és kérjen időpontot egy pszichológushoz. Ha magánellátásban gondolkodik, számos lehetősége van, hogy megtalálja az Ön számára megfelelő és szimpatikus szakembert. Legjobbakat kívánom: Zilahi Tímea felnőtt klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus jelölt