A kérdés
Tisztelt szakertö! 25 eves vagyok, 6eves kapcsolatot zartunk le a volt parommal fel eve. Szexualis teren minden rendben volt. Ö volt az elsö komoly kapcsolatom. A szakitasunk ota termeszetesen part keresek, de sikertelenül. Önbizalomhianyom is van, az elönytelen külsöm miatt. A napokban ugy alakult hogy összefutottam egy "fizetös" lannyal. Nem en kerestem, szo szerint veletlen volt. Mivel mar gondoltam erre is hogy ha sokaig nem talalok part akkor tapasztalatszerzesnek/önbizalom epitesnek ez is jo lehet, de soha sem gondoltam komolyan hogy odaig jutok. A lenyeg h agyba kerültünk, es nekem nem ment. Stresszes voltam, mintha meg sohasem lettem volna növel. Nem allt fel. Nagyon szegyelltem magam, es azota is ezen stresszelek. Önbizalmam pedig meg kevesebb lett. Azota ha barmilyen lanyt latok/ lanyra gondolok, rögtön szorongas, felelem, szegyenerzet jön ram. Allandoan szomoru vagyok, elaludni sem tudok orakig. Semmi önbizalmam nem maradt. Hogyan tudnek ezen valtoztatni? Köszönöm!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Bence, Az önbizalomhiány és levertség lehet a kapcsolati veszteség következménye is, hiszen egy 6 éves komoly kapcsolat megszakadása mindenképpen fájdalommal, veszteség élménnyel és akár önmagunk leértékelésével is járhat. Természetes, ha azon gyötrődik, mit rontottam el, miért nem működött a kapcsolat, vagy miért nem vagyok szerethető. A szomorúság és alvásproblémák is normálisak lehetnek egy gyászfolyamatban, viszont érthető módon szeretne ezen változtatni. A prostituálttal való kapcsolat azonban sosem oldja meg az önbizalomhiányt és a szomorúságot, sőt az esetek többségében éppen az ön által is tapasztalt hatása van. Önvád, szorongás és akár undor élménye is kialakulhat, ami tovább rontja a helyzetet. A merevedési probléma is ennek a helyzetnek, a személytelenségének szól, amiben ugyanakkor megjelenik egy teljesítménykényszer is, mert mi van, ha még neki sem vagyok elég jó. Vagyis a megoldási kísérlet hozott létre egy újabb szorongási gócot. Javaslom, hogy most inkább próbáljon önmagához közelebb kerülni és egy darabig félre tenni a párkeresést. Engedje meg magának a veszteség élmény feldolgozását, nyugodtan merüljön el a fájdalomban, listázza, hogy mit veszített el a kapcsolattal, milyen érzések jöttek ezáltal felszínre. Vegyen egy-két jó válásról, veszteségről szóló könyvet, gyászolja meg ezt a kapcsolatot. Csak ha meglátja a veszteségben rejlő tapasztalatot, a nyereségeket és a fejlődési lehetőségeket is, akkor fog tudni továbblépni. Minden krízis egy fejlődési lehetőség, csak Önön múlik, hogy megerősödve kerül-e ki belőle, vagy önmagát sajnáltatva ás még mélyebbre a depresszióban. Ha egyedül nem megy, keressen segítséget, egyéni vagy csoportos támogatást, hogy a lehető legtöbbet hozhassa ki a nehéz helyzetéből, ami igen, teljesen normális! Sok sikert az úthoz! Üdvözlettel, Dr. F. Lassú Zsuzsa
