Asperger-szindróma

A kérdés

22 éves fiam miatt írok. Kicsi kora óta vannak vele problémák, az ovoda érettség, az iskola érettség miatt folyamatosan jártunk nevelési tanácsadóba. Évvesztesként került iskolába. Sajnos az iskolaválasztás nem bizonyult szerencsésnek, de valószínű, hogy más iskolában is adódtak volna problémák. Félt az iskolától, félt hogy terrorizálják az osztálytársai, ezért igyekezett észrevétlen maradni. Soha nem volt magatartásprobléma vele, mert került mindent ami feltűnhet a többieknek. Vasárnap déltől kezdett szorongani a hétfői iskolakezdés miatt, este sokáig el sem tudott aludni. Ez a vasárnapi szorongás ma is megvan. Voltunk pszichiáternél, folyamatosan jártunk pszichológushoz, nevelési tanácsadóba a figyelemzavar illetve a félelmei kezelésére. Az általános iskola felső tagozatában kicsit rendeződött a helyzet, de a gimnáziumban ismét felerősödtek a problémák. Nem volt és azóta sincs barátja (sem barátnője), miközben sóvárog az után, hogy legyen valaki a korosztályából akivel barátkozhatna. Az egyik tárgyból az érettségije, csak harmadszorra sikerült. Azóta folyamatosan szorong, depressziós, kisebbségi érzés gyötri. Szeretne továbbtanulni. A bátyja a példakép aki két egyetemet végzett. Emiatt folymatosan tanul otthon önszorgalomból, de az előrehaladása nagyon csekély. Elképzelése sincs a jövőről, pl az hogy milyen szakterületen szeretne továbbtanulni. A képességei miatt csak valami szakképzés jöhetne szóba, de arról hallani sem akar. Az utóbbi 4 évben folyamatosan járt különböző kezelésekre (EFT terápia, biorezonancia, hipnózis, kineziológus, pszichológus, pszichoterápia), de egyik sem hozott eredményt. Épphogy elviselhető az állapota. Mindentől fél, még a postásnak sem mer ajtót nyitni. Nehezen mozdul ki otthonról. Új feladatokkal nehezen birkózik meg, csak azt vállalja szívesen, amiben már jártas. Mániákusan csinál dolgokat pl takarítás, rendrakás. Történelmet és németet tanulgat otthon és ugyanazt a leckét számtalanszor elismétli, mert nem biztos a tudásában, így sem halad előre. Valamikor egy TV műsor kapcsán láttam a Thouret szindrómáról egy filmet. Ennek minden jele felfedezhető a fiamon. Az utóbbi időben kb 3/4 évig járt pszichoterápiára, de feladta, mert minden alkalom után a sírás kerülgette annyira kikészült. A pszichológus szerint Asperger szindrómája van. Nagyon szeretnék segíteni neki, de nem tudom hogyan tovább. Elkeserít az, hogy eddig minden gyógyulás érdekében vállalt kezelés, vagy terápia erdménytelen volt. Van erre megoldás? Mit tehet egy szülő, a napi életben hogyan tudok segíteni a fiamnak, hogy könnyebben boldoguljon és jobb közérzettel éljen? Várom válaszukat. Minden használható javaslatot szívesen fogadok! Köszönettel Edit