A kérdés
Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves nő vagyok, úgy érzem az életem főbb területei rendben vannak (állás, család, barátok...), de attól tartok, hogy belecsúsztam az alkoholizmusba. Nem tudom pontosan mi a határ vagy a definíció, de az elmúlt pár évben (leginkább az utóbbi 8-10 hónapban) ez már negatívan befolyásolja a mindennapjaimat. A legtöbbször egy 'egy sörös' estén sem tudom tartani a kontrollt, aminek hatására úgy ébredek, hogy nem emlékszem mindenre, olyan dolgokat teszek, amelyeket egyébként nem tennék és utána mardos a bűntudat. Előfordult, hogy "csak úgy" vettem egy üveg bort mert megkívántam egy pohárral, majd megittam az egészet egyedül, de minden pohár után meg tudtam indokolni magamnak, hogy: nehéz napom volt, stresszes időszak, ez csak ellazít stb. Tudom, hogy ez nem normális és ezért bűntudatom van.Szégyellem és nem akarom, hogy kiderüljön. Úgy érzem ez még nem a gödör alja, nem hinném hogy elvonóra kellene vonulnom, itt még elég lehet "csupán" egy pszichológus segítsége?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Azt gondolom, hogy a legfontosabb az alkoholproblémáknál és más betegségeknél és elakadásoknál is az, hogy az ember tudatosítsa az állapotát, belássa, hogy valami félrecsúszott, hogy ő maga is hozzájárul ahhoz, hogy így alakulnak a dolgai. Azzal, hogy írt az oldalra és aktívan gondolkodik az élete folyásán és azokon a tényezőkön, melyek eltávolítják mindennapi konstruktív céljaitól ,máris közelebb került a probléma megoldásához. Az alkoholizmusnak nyilván számos hivatalos definíciója van, ezeket bármikor megnézheti az interneten. Személy szerint azt tartom problémásnak, ha valaki már nem tud visszaemlékezni arra a napra, amikor egyáltalán nem ivott és azt, amikor kitöltött valamit a pohárba és nem bírta ki, hogy ne igya meg. Azt gondolom, ha valaki kényszeresen kell, hogy igyon ( mindegy , hogy havonta vagy naponta, vagy akár félévente), de akkor nem tudja abbahagyni, elveszti a kontrollt, annak az embernek az egyik megküzdési stratégiája az alkohol fogyasztása és nyilván az baj. Nagyon fiatal még, mondhatni, épp hogy abbahagyta a szervezete a fejlődést-növekedést, tehát nemcsak a mindennapjait keseríti és nehezíti, hanem a testét is rongálja. Nem tudom merre lakik, de a fővárosban több olyan alapítvány, szervezet is működik, ahol kezelik az alkoholizmust, az egyik ilyen a Kékpont ambulancia, ahova bejelétkezéssel elmehet és tb támogatással segítséget kérhet. Persze egyéni terápiát is kérhet pszichológusoktól, de köztudott, hogy minden függőség esetében nagyon sokat számít a közösség, a csoport megtartó ereje, ezért az egyéni segítségkérés mellet, nagyon sokat javít a helyzeten a csoportos munka is. Kívánom, hogy az itt megszólaltatott tudatossággal folytassa a megoldás keresés útját és göngyölítse fel, hogy milyen hasznot, előnyt szolgál az alkoholfogyasztás? Mi az amivel csak így tud szembenézni? Üdvözlettel, Balázs Nelli, klinikai szakpszichológus
