Hipnózis

A hipnózis egy olyan módszer, amelynek gyökerei az emberiség történelmében igen messzire nyúlnak vissza, hiszen a kiváltott módosult tudatállapotokban alkalmazott szuggesztiók gyógyításra való felhasználását már több mint 4000 éve alkalmazzák. A hipnózis mai formáit és felhasználását tudományos kutatásokkal vizsgálták és támasztották alá.

A hipnózis során a hipnotizált személy egy olyan speciális tudatállapotba kerül, amelyben átmenetileg kikerül az élet hétköznapi rutinjából, megszokásaiból és szorongató helyzeteiből.  A hipnotikus állapot kialakulását relaxációval vagy akár erős motoros aktivitással segíthetik elő, amelyek közben alkalmazott megfelelő szuggesztiók hatására alakul ki a tudatállapot módosulása. A hipnózist általában egy másik ember segítségével tapasztalhatjuk meg, de önindukált módon is felléphet.

Hipnózisban a viselkedés egy speciális, de normális változata figyelhető meg. A hipnózis állapotában lévőkre jellemző, hogy a figyelem az éber állapothoz képest szelektívebben működik, megélénkül és szárnyal a fantázia. Ebben a módosult tudatállapotban a testi-érzékszervi élmények könnyebben hozzáférhetők, csökken a realitás vizsgálat, változik a szokásos viselkedés szervezés és növekszik a fogékonyság a szuggesztiókra. Hipnózisban az érzelmek könnyebben mobilizálhatóak, változik a tér-idő érzékelés, az én-tudat és testséma érzékelés, és előfordul, hogy az átélt élményeket nehéz leírni szavakkal. A hipnózis során ez az állapot ad lehetőséget arra, hogy új élmény- és magatartásmódok jelenjenek meg.

A hipnotizált személy a hipnotikus helyzetben végig képes arra, hogy önmagát ellenőrizze és nem kerül kiszolgáltatott helyzetbe. Saját erkölcsi kontrollja alatt csak olyan szuggesztiót hajt végre, ami erkölcsi felfogásával összeegyeztethető.

Nem mindenki egyformán hipnotizálható. A hipnózis illetve a hipnoterápia hatékonyságát befolyásolja egyrészt a személy egyéni fogékonysága a hipnózisra, illetve az mennyire motivált, és akarja a kezelést.

Hipnoterápia

A hipnoterápia olyan módosult tudatállapotokat használó módszer a pszichológiában és az orvoslásban, amelyben a sajátosan módosult tudatállapot segíti, serkenti a terápiás folyamatot. Fontos elemei a szuggesztiók, valamint a terapeuta és a kliens közötti erős áttételes kapcsolat. A terápia során a hipnózis folyamatát kontroláló terapeuta segíti a pácienst az új élményeknek a feldolgozásában. A tapasztalások során a személy társas és biológiai adaptációja változhat és hatékonyabbá, sikeresebbé válhat.

A hipnoterápia lényege, hogy nem önmagában a hipnózis gyógyít, hanem a hipnotikus állapotban alkalmazott pszichoterápia. A hipnózis jól kombinálható a magatartásterápiákkal, a dinamikusan orientált és pszichoanalitikus, valamint más terápiákkal  is, amelyet a terapeuta  a páciens igényeinek és személyiségének, valamint a terapeuta saját képzettségének megfelelően alkalmaz. Hipnoterápiát egyénileg és csoportban is lehet használni, felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt.