A kérdés
Tisztelt Pszichológus. Egy éve hullani kezdett a hajam. Endokrin betegséget állapítottak meg. Akkor azt mondta az orvos, hogy ez nem gyógyítható. Ez nagyon kiborított. Nemcsak a hajam hullott, hanem 47 kgra fogytam, és kelések, hámlások jelentek meg az arcomon. Orvost váltottam, aki azt mondta, hogy ez igen is gyógyítható betegség.Kaptam gyógyszert, amitől júniusban már rendben voltak az eredmnyeim. A kelések csökkentek, visszaszedtem a súlyomat. A hajam azonban Továbbra is hullott, de már nem annyira, de még mindig aggasztóan. Még most is előfordul. Azóta rettegek a hajszálaktól, minden nap összeszámolom, attól félve, hogy meghaladja a 30 szálat. Nem tudom megállni, hogy ne számoljam össze, pedig rosszul vagyok tőle. Rettegek minden naptól, hogy mennyi fog kihullani. Emiatt nem tudok normálisan élni. Sírógörcseim vannak, nem érzem nőnek magamat. Haragszok magamra ezért a betegségért. Sztk úton jártam pszichológusnál, de nem segített. Meg lehet ebből gyógyulni?Mit lehet tenni?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Sajnálom, hogy ilyen kálváriát járt a betegségekkel. A hajszálaktól való félelem, ahogyan leírta viszonylag könnyen kezelhető, ha nem fűződik hozzá egyéb bonyodalom. A problémák listáján Ön a fóbiát jelölte meg, de Ön nem fóbiás. Az Ön jelenlegi betegségét poszttraumás stressz szindrómának hívják, röviden PTSD. Akkor szokott kialakulni, ha a szervezetet - a test és a lélek egységét - olyan kihívás vagy trauma éri, aminek a megoldása meghaladja a szervezet megküzdési kapacitását. Önnel is ez történt, hiszen az endokrin betegségéről először azt mondták, hogy nem gyógyítható, és ezzel Önt a megküzdés helyett a tehetetlenség irányába mozdították el. Szerintem nem is a betegség maga, hanem a betegséggel szemben érzett düh és tehetetlenség volt igazán ártó hatású. A poszttraumás stressz szindróma jellemzően a trauma elmúltával jelentkezik, mintegy utórezgésként a földrengés után. A tünetei azonosak azzal, amit Ön is tapasztal: erős félelem olyan dolgoktól, amik a traumára emlékeztetnek, a trauma felszínes vagy látszólagos megoldását jelentő viselkedések kényszeres ismétlése, még akkor is, ha racionálisan átlátja, hogy ennek nincs értelme, de korábban a traumatikus időszakban ez megoldásnak tűnhetett, ezért most is ismétli, abban a nagyon mély reményben, hogy hátha ezzel a trauma minden maradványát el tudja űzni. Az ismételt, kényszeres viselkedés miatt dühös önmagára, dühös a világra, és a sorsra. Hangulata ingadozik, sírásrohamai vannak. Mindez megfelel a PTSD-nek, ami még egyszer hangsúlyozom relatíve könnyen kezelhető. A TB alapú pszichológiai tanácsadásnál nem tudom, hogy rendelkezésre állt-e kellő idő és figyelem. A kollegák általában kiváló munkát szoktak végezni, de küzdenek az alapfeltételek, a keretek hiányával, ami sajnos befolyásolja a munkájuk sikerét. Ha úgy gondolja, hogy szeretne változtatni, és még egyszer nekifut a probléma megoldásának, akkor javaslom, hogy keressen fel egy kifejezetten stresszbetegségekre specializálódott magánrendelést. A Pasaréti Stresszbetegség Ambulancia, ahol én is dolgozom például ilyen. Nálunk a kezelés struktúrája általában úgy néz ki, hogy először a megjelenő, és az életvitelét befolyásoló tünetekre fókuszálunk, hogy minél rövidebb idő alatt könnyebbek legyenek a hétköznapjai. A második etapban megvizsgáljuk, feltárjuk, hogy van-e az Ön életében, személyiségében olyan rejtett érzékenység, ami miatt erős stresszre PTSD-vel reagál. Ha ezeket megtaláljuk, akkor korrigáljuk, mert tartós változásra akkor számíthatunk, ha az eredendő okokat is feltárjuk és a helyére tesszük. Ha van további kérdése, vagy szeretne többet megtudni a PTSD-ről és a kezelési lehetőségekről, keressen fel nyugodtan e-mailben is. Üdvözlettel: G. Tóth Kinga