A kérdés
Tisztelt szakértő! Tönkre mennek a kapcsolataim és nem tudom mit tegyek. a családom is utál, minden rokonom. És ezért nekem a barátaim a családom. Olyan barátaim voltak ,akik akkor kerestek, ha segítség kellett.. de amúgy levegőnek néztek. és még olyan barátokban is csalódtam ,akikről nem tudtam ,hogy kihasználtak , mert jó emberek, ők nem olyanok... és ezek a barátaim hátat fordítottak nekem. már utálnak, és rossz barátnak tartanak... pedig jó barát voltam. de már én is besokalltam. mégis rossz ez és magamat okolom, hogy én vagyok a rossz barát, én cseszek el mindent. hisz a szüleim, családom is, utál, akiknek szeretniük kellene és akkor hát én szúrtam el valamit ha mindenki engem utál. Bár ez kölcsönös már én is utálom az életet, az embereket, a világot és Virágot =magamat főleg. Elkeseredtem, meg akarok halni. nem tudom mit rontottam ,el ,hogy miért utál mindenki. még magamat,hogy a barátoknak segítsek, mégis hátat fordítottak. Nem tudom mi a baj velem. Összezavarodtam.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Virág ! Nagyon sajnálom, hogy idáig fajult a dolog és teljes elutasításban éli életét mind a világ, úgy Önmaga felé is. Igaza van, nem jó ez így és azzal, hogy ezt a levelet megírta és felvállalta, hogy valahol félre siklottak a dolgok, máris megtette az első lépést, az első belátást. Ezen az úton lehetne tovább haladni és segítséget kérni szakembertől és ugyanakkor elkezdeni a kapcsolatait is elemezni. Továbbá elgondolkodhat azon is, hogy önismereti csoportba járjon, hiszen ott élesben gyakorolhatja a kapcsolattartást, de mégis védett keretek között és visszajelzéseket is kaphat, azzal kapcsolatban, hogy hol csúszik el a kommunikációja. Kamaszokkal és felnőttekkel foglalkozva, azt tapasztalom, hogy a család nagyon nagy romboló hatást képes kifejteni egy-egy gyerek életében. Ha a gyerek nem kapja meg azt az elfogadást, megértést, támogatást ami fejlesztené, megerősítené, akkor akaratlanul is a társai felé fordul és a kortársaknál keresi a megbecsülést,a szeretetet, viszont mivel ők is sokszor sérülékenyek és még nem eléggé tapasztaltak nem biztos, hogy mindig a legmegfelelőbb reakciókat, visszacsatolásokat adják, így a vergődő gyerek újra csak sérül. Egy ideig próbálkozik, majd szép lassan elfogynak a tartalékai, megküzdési stratégiái nincsenek, hiszen azt a mintát általában a család adja át, majd elege lesz. Kedves Virág, nem írta le, hogy mi történt Ön és a szülei és rokonai között,viszont most ha ezt a kapcsolatot nem is lehet megjavítani, mert néha sajnos ilyen is van, akkor is még rengeteg lehetősége van Önmagára nézve. Kifejleszthet olyan napirendet, melyben jól érzi magát, elkezdhet tanulni olyan dolgokat, melyek érdeklik, gyakorolhatja a konstruktív kommunikáció fajtáit. Ha úgy érzi, hogy most még ehhez is kevés az ereje, akkor nyugodtan keressen olyan pszichológust vagy más segítő szakembert, aki szimpatikus Önnek, akiben meg tud bízni és közösen kiépíthetnek egy védettebb teret, melyben majd otthonosabban mozoghat, miután már ott felszabadult, ezt a teret kiterjesztheti új barátokra, közösségekre. Kívánom, hogy mielőbb sikerüljön jól kibeszélni magából fájdalmát, dühét és elkezdeni energiáit Önmaga kibontakoztatásárra használni. Üdvözlettel Balázs Nelli