A kérdés
Tisztelt Szakerto! Tagja voltam egy kozossegnek ahol sok baratom volt, de mar nem ertek egyet a kozosseg elveivel ezert nem jarok oda. Az ottaniak eleg itelkezok es ha nem ugy elsz, megronak, mint egy szektaba szoval meguntam. Viszont sok ottani baratom keres, de nem tudom, hogy alljak hozzajuk. Jo emberek meg birom oket, de nem akarom, hogy farasszanak az eszmeikkel. Ha minel jobban el akarok szakadni a kozossegtol celszeru oket leepiteni vagy ez bunkosag csak emiatt? On mit gondol errol? Elore is koszonom!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves A,
Egy ilyen közösségből való kiszakadás nehéz döntés, hiszen a megszokott kapcsolataink is megkérdőjeleződnek, esetleg felmerülhet az a félelem, hogy elveszítjük fontos kapcsolatainkat. Ezek a döntések számunkra is meghatározók, hiszen saját önismeretünk is mélyül és sok mindent akár újra kell definiálni, főleg ha a közösségben jelentős volt mások véleménye és ítéletalkotása, beleszólás egymás életébe. Ilyenkor a saját határaink megfogalmazása és felállítása sokat segíthet. Ezt fontos kommunikálnunk a másik felé, és azt is megfogalmaznunk, mik azok a határok, amelyeken felül már nem toleráljuk a másik ember viselkedését felénk. Ha próbáltuk megbeszélni régi barátainkkal és jelezni feléjük, hogy miben változott a gondolkodásunk, esetleg értékrendünk, és ezek ellenére úgy tapasztaljuk, nem kapunk mi és a határaink kellő tiszteletet, először érdemes egy kicsit nagyobb teret engedni annak a kapcsolatnak. Idővel újra lehet próbálni, de a legfontosabb, hogy úgy érezzük, egy kapcsolatban, önmagunk lehetünk. Ha továbbra is egyoldalúnak éljük meg a kapcsolat ápolását, és a másik oldalról továbbra is csak a saját eszméik ránk erőszakolását tapasztaljuk, akkor már nem beszélhetünk kölcsönös kapcsolatról, és akár eljuthatunk oda, hogy kénytelenek leszünk leépíteni ezeket a barátságokat. Önmagunk felvállalása és saját határaink megtartása, tisztelete nem bunkóság.
Ha úgy tapasztaljuk nehezen küzdünk meg ezekkel a kérdésekkel egyedül, érdemes lehet szakember segítségét kérni, aki tud minket támogatni saját önazonos döntéseink meghozásában és az azokhoz való ragaszkodásban.
Minden jót kívánok!
Üdvözlettel,
Korompay Dorina
