A kérdés
Üdvözlöm! Édesanyám problémájával fordulok Önökhöz, mert öngyilkossági kísérlete az utolsó csepp volt a pohárban a karácsonyi ünnepek előtt. Tovább már nem tudunk neki családtagok lelki megnyugvást nyújtani. 55. évét tavaly decemberben töltötte, évek óta küzd a klímax okozta hangulatváltozásokkal, illetve depressziójával. Orvoshoz mindezidáig nem fordult, egészségügyi dolgozó lévén Dunaújvárosban, nem szeretné, ha kiderülne bármi is vele kapcsolatban. A téma azért is kényes, mert közben az alkoholhoz fordult, azzal próbálja feldobni magát, h. elvégezze a házimunkát otthon. Zugivó lett, bújdokol előlünk, és mi már csak akkor látjuk rajta, h. ittas, amikor kötözködővé válik, teljesen más ember lesz belőle. Testvérem és én távol élünk, időnként hazalátogatunk hétvégente, inkább édesanyám anyukája tud többet segítségére lenni, illetve édesapám, aki vele van otthon. De őket is már szinte ellenségnek tekinti anyukám, mert szerinte kritizáljuk, nem szeretjük, és ő se szereti emiatt önmagát stb. Pedig csak jótanácsal próbáljuk ellátni. Azon döbbentem meg a legjobban, amikor azt mondam neki, h. anyu nem vette volna be szülinapja előtt pár nappal az összes szívgyógyszerét (Betaloc), ha nem iszik előtte. Erre az volt az ő válasza, h. akkor nem ismerem őt eléggé. Bevallotta, nagyon boldogtalan, szürke hétköznapokat él, nincs barátja, hobbija, boldog élete, magányos, és apukám nem tudta őt boldoggá tenni idáig (35 éve házasok!), és talán ezen csak a válás segíthet... Ezek a negatív kijelentései már régóta megvannak, én próbáltam is lányaként meghallgatni, a távolság ellenére interneten tudunk nap mint nap beszélni, látjuk is egymást, tehát nincs egyedül. Mégis a látogatásaink utáni elválás - amikor mindenki hazamegy, kiürül a nagy családi házunk vidéken, és anyu visszazuhan a "magányába" - lelki traumát okoz nála. Próbáltam rávenni, keressünk szakorvost, de ő még nem jutott el arra a pontra, h. rávegye magát. Úgy gondolom, ha nem változik a helyzet, bármikor újra az öngyilkosságba menekülhet, mert már nem úgy látja a világot és benne miket, családtagokat, ahogy kéne. Mit tehetek én, milyen orvost keressek neki, pszichológust? Pszichiátert? Alkoholmentes klubot? Hipnoterápiát? Gyerekkori lelki sérülés is állhat a háttérben, az apja italozásai miatt... Kérem adjanak tanácsot! Köszönettel!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Szilvi! Édesanyja számára a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés kombinációja lenne a leghasznosabb. Pszichiátert és pszichoterapeutát érdemes keresniük. Ha az édesanyjának nem okoz gondot Budapestre jönnie egy néhány hónapos kezelésre - így nem kellene a lakóhelyén segítséget kérni -, akkor ajánlom a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztályt. http://www.tunderhegy.hu/index.php?act=m_adatok Az egész országból fogadják a jelentkezőket, háziorvosi beutalót kell vinni. Szombatonként van felvétel. Ez nem pszichiátria, hanem - ahogy a neve is mutatja - pszichoterápiás osztály. Ha elég jó állapotban van, akkor hétvégente haza is mehet az édesanyja. Természetesen egy ilyen pár hónapos kezelés csak abban segít, hogy az édesanyja valamelyest jobb állapotba kerüljön, és beállítsák a gyógyszerét. Később érdemes a pszichoterápiát folytatni. De ha ez utóbbira nem is kerül sor, a Tündérhegyen töltött idő, akkor is sokat segít. A probléma hátterében sok minden lehet. De erre igazán csak az alapos vizsgálat és a pszichoterápia deríthet fényt. Az öngyilkossági kísérlet komoly jelzés. Valószínűleg egy fajta segélykiáltás is.Talán családi összefogással rá tudják venni a kezelésre is. Kívánom, hogy járjanak sikerrel! Üdvözli: Tóth Veronika