A kérdés
Tisztelettel Egy nem mindennapos kerdessel fordulok onhoz.! En 35 eves, 3 gyerekes hazas ember vagyok es egesz eletemben sportoltam ami legfokkep testepites volt ( Kb 104 kg) de meg kuzdo sportokat is uztem, ami persze nagy onbizalmat kellene sugarozzon belollem.De az a problemam ,hogy tobszor is konfliktusba kerultem idegenekkel es baratokkal is es mindig meghatraltam,vagyis feltem kiallni magamert egyszeruen ha megutottek akkor nem mertem vissza utni,megjedttem. Miert van ez? Talan valami megoldas tud erre? Valaszat elore is koszonom. TisztelettelA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Úgy gondolom, az, hogy valaki sportoló, különösen, ha küzdő sportokat is űz, megtanítja arra, hogy ne éljen vissza a testi erejével. Számtalan elképzelés merül fel bennem, ami segíthet közelebb kerülni kérdése megválaszolásához. Egész pontosan milyen helyzetekről van szó? Valóban szükség lett volna a verekedésre? Csak attól hátrált meg, hogy visszaüssön, vagy szavakkal sem védte meg magát? A konfliktus helyzetek alkalmával a családja jelen volt, mert ilyenkor az is felmerülhet, akar e gyermekei, házastársa előtt egy számukra is ijesztő helyzetbe keveredni. Természetesen az is felmerül, vajon a szülei hogyan oldották meg a konfliktusokat, tőlük mit tanult ezen a téren. Végül még egy gondolat, lehetséges-e, hogy a konfliktus helyzetekben való „meghátrálás” nem csak egyfajta védelem a kitörő agressziójával szemben. Lehet, ha egy-egy ilyen helyzetben elengedné magát, akkor nem tudná szabályozni az agresszió mértékét, ez pedig akár tragédiához is vezethetne? Ebben a formában azonban csak feltételezések merülnek fel, ha mélyebben érdekli a kérdés, érdemes szakember segítségét kérni, akivel együtt tudják megkeresni, viselkedésének gyökereit. Üdvözlettel: Menczel Zsuzsa