A kérdés
Tisztelt Doktor! 34 éves nő és 7 éve diagnosztizált pánikbeteg vagyok.Kezdetben gyógyszeres kezeléssel-Citapram-próbálkoztak(ami nem használt sőt a májfunkció magas emelkedése miatt abba is kellett hagynom).A pánikrohamok helytől és időtől függetlenek-utazás, étkezés, lift, zárt helyek, mikor kezd sötétedni-jönnek ami sajnos a mai napig egy idegen ismeretlen félelemmé alakult át.Egyedül maradni sem tudok már.Félelem a félelemtől, olyan dolgoktól amit még csak nem is próbáltam.Nagyon szeretnék utazni, régebben nagyon sokat utaztam, nagyon szeretnék jókat enni -gyerekkorban kövér voltam- 3 éve pedig 60 kg-ot szigorú diétával lefogytam.Voltak nagyon erős hasi görcseim,-ebből adódóik a félelmem is, mikor már hallom, hogy "dolgozik" a bélrendszer-tehát a "dolgát" végzi azon is néha megijedek. Hasmenés ami több órán át tartott-olyan hasgörccsel, hogy injekciót kellett kapnom-.Most már félek az ételektől is- a repertoárom: kenyér, zsömle, párizsi, keksz-.Mellette vitamint-Supradyn-t- szedek.(De abbol is csak a gumicukrot ami szétolvad a számban)Van úgy, hogy rámjön a "farkaséhség" és több féle fajta ételt megrágok és kiköpöm.Jelenleg 48 kg vagyok és nagyon sovány-látom magamon, hogy hiznom kellene mert "elől deszka-hátul léc" már ugy nézek ki.Mikor elmegyünk valahová mindig sietek haza, hogy biztonságban érezzem magam.Csak itthon eszem.Jártam pszichológusnál is- aki megtanitott relaxálni- ezt a mai napig alkalmazom.Sajnos a fogaim, a bőröm, hajam-on veszem észre, hogy olyan mintha megöregedtem volna.Vannak jobb és rosszabb napjaim is.PMS, IBS, Agorafóbia,stb.Hipnózist javasoltak nekem , nem tudom. hogy a Doktorúrnak mi erről a véleménye?Valószinű, hogy a hormonháztartásomat is megviseli ez a nyavaja, a menstruációm-ami régen nagyon erős görcsös volt(és mindig azt mondtam, hogy ha nem lenne nem is hiányozna) most ebben az évben 6 alkalommal jelentkezett- de -.Tudom, hogy ez mind a generalizált szorongás-amit én "gyártok" magamnak- van összefüggésben, de szeretnék már kilépni ebből az ördögi körből, mert érzem, hogy felemészt.Szeretnék utazni, világot látni jókat enni inni, normális életet élni-mert a google maps-on bárhová eljuthatok :-) -és a neten bármilyen receptet elolvashatok- (zavarnak a szagok leginkább az ételek illata) ha nem tudok mit kezdeni ezzel a helyzettel.Kérem szépen adjon valami tanácsot, mert sajnos úgy érzem, hogy belekerültem ebbe az ördögi körbe és az alternativ gyógyászat -ami nem mondom, hogy nem jó- de kevésnek érzem.Sajnos néha olyan zavarodottnak érzem magam,hogy azt gondolom azon nyomban megőrülök. Én is tudom és belátom, hogy ennek itt a vége és lépnek kell ez ügyben nagyon sürgősen.Kérem adjon tanácsot merre induljak el.És van e remény arra, hogy újra a régi leszek?Válaszát előre is köszönöm. Maradok Tisztelettel: SzorongóA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Hölgyem! Bár kérdéseit egy képzelt doktor úrhoz intézte, levele megfogott. Így remélem, nem okozok csalódást azzal, hogy bár nő vagyok, megpróbálok felvetéseire reagálni. Abból a sok mindenből, amit e levélben megosztott, számomra elsőként az tűnt ki, hogy nem „látom” azt a 37 éves nőt, aki a tünetek hosszú sora mögött rejtőzködik. Ezt a benyomásomat tovább erősítette levele végén megjelenő szignó is: „Szorongó”. Mi történt azzal a NŐ-vel 7 évvel ezelőtt? S hová lett azóta? Tünetei régóta fennállnak, s ha jól értem, az évek során nem hogy enyhültek volna, számuk tovább bővült. Ez nagyon megterhelő lehet. Azért is, mert ha végiggondolom, gyakorlatilag az alapműködését nehezítik meg, majdhogynem teszik lehetetlenné: biztonság, étkezés, szaglás, a világ dolgaiba való tényleges bevonódás, részvétel. Ezek amolyan legkorábbi igényeink. S ha kielégítésük nehézségbe ütközik, mintegy félszegekké válunk. A relaxációs technikák sok esetben segítségünkre vannak, de úgy tűnik, a probléma megoldásához ebben ez esetben e technika nem elegendő. Én úgy gondolom, hogy egy mélyebb, pszichoterápiás keretek között történő feltárás sokat segíthetne a tünetek mélyén húzódó összefüggések megértésében, s végső soron a gyógyulásban. A szakember valószínűleg nem tudná garantálni azt, hogy pár héten belül minden rendeződik, s azt sem, hogy e munka tiszta felüdülés lesz. És egészen biztosan nem az lenne a célja, hogy Ön a régi legyen, hanem inkább olyasmi, hogy kiderüljön, hova lett régi önmaga, s mivé tud fejlődni a jelenben, a jövőben. Úgy gondolom tehát, hogy pszichoterápiás segítséget kellene keresni. Erre tb finanszírozású szakrendelés vagy magánrendelés keretében van lehetősége. Érdemes lenne tájékozódni arról, hogy lakhelyén, vagy a környező településeken milyen lehetőségei vannak. Az elhatározáshoz sok erőt kívánva maradok tisztelettel, Lakatos Csilla