A kérdés
A Segítségüket szeretném kérni. 16 éve vagyunk házasok, és a férjem úgy döntött kipróbál egy szexiparban dolgozó hölgyet. A férjemnek 16 évig teljesen más értékrendje volt, utálta a kövér nőket, a dohányzókat, az alkoholt fogyasztókat, és a tetoválással rendelkezőket. Hát ez a hölgyemény ezzel minddel rendelkezik. Nem beszélve arról, hogy a 16 év alatt is rám mindig nagyon féltékeny volt, én nem nézhettem másra. Ő most kipróbálta ezt a hölgyeményt és azt állítják mindketten nagyon szeretik a másikat. Kérdezem én elhihető-e a férjemtől egy ekkora fordulat, hogy ennek a másik nőnek elnézi, hogy nap mint nap hirdeti magát, és más férfiaknak nyújt szolgáltatást? Nem tudom mi történik velünk, ugyanis 16 évig a házasságunkban nem volt probléma, azon kívül, hogy én 3 éve lekezdtem egy főiskolát, és most fogok államvizsgázni. Természetesen nagyon sokat kellett tanulnom, és dolgoznom is egyben. A férjem azt mondja annyira szerelmes, de én ezt abból kifolyólag, ahogy kinéz (mert szomorúnak látom) nem hiszem el. Nem tudom, hogyan húzzam el a válást, hátha megjön az esze, és ráébred a korábbi értékrendjére miszerint egy ilyen nő, aki nem hűséges hozzá nem szeretheti igazán. (Egészen eddig ezt vallotta.) Nem tudom mitévő legyek, mert most 16 év munkája ment tönkre, és ezt ő nem hajlandó felfogni, vagy olyan szinten hatással van rá a másik nő, aki tudjuk, hogy erre van kiképezve. Hogyan viselkedjek, hogy a válást minnél tovább tudjam húzni, mert én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban ez nem az az ember, legalábbis az értékrendje nem ez volt, akivel én 16 évig jóban rosszban együtt voltam. Szerintem a férjem jelen pillanatban az agyával nem tud gondolkodni, vsak élvezi, hogy kényeztetik, és szeretik. Mit tegyek, hogyan viszonyuljak a történtekhez? Mennyi idő szkott eltelni ilyen esetekben az első fellángolástól? Köszönöm válaszát ErikaA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Erika! Bár a házassági krízisek nehezen elkerülhetők, az Ön által vázolt helyzet valóban meglehetősen extrém. A 16 évnyi házasságuk arra enged következtetni, hogy férje élethelyzete, életkora miatt is esetleg az úgynevezett életközépi válságba került. Ez röviden azt jelenti, hogy abban az időszakban, amikor az életüket megalapozták, a hétköznapok beállnak egy megszokott ritmusra, hirtelen szembesülni kell azzal, hogy nagy változásokra nem lehet már számítani, az ifjú évek kezdenek végleg elmúlni. Nem szokatlan reakció ebben a helyzetben a külső kapcsolat megjelenése. Tapasztalatom azt mutatja, hogy nagyon ritkán fordul elő, hogy az efféle válság mélyén ne húzódna meg valamilyen rég eltemetett ok. Ez lehet a feladott tervekre, vágyakra visszavezethető, lehet "lázadás" - gyakorlatilag bármi ellen, ami megszokott, előfordulhat, hogy családi minta, vagy éppen az azzal való szembeszegülés az ok. Mint írja, Ön tanulni kezdett, tehát a hasonló szituációban talált megfelelő "elfoglaltságot". Lehetséges, hogy a férjének ez hiányzott, a változás iránti vágyának nem talált megfelelő módot, ezért egy olyan irányba fordult, ami gyors kielégülést ígért a szó szoros és átvitt értelmében. Nagyon jó jel, hogy Ön viszonylag higgadtan értékeli a helyzetet. Valóban az tűnik célravezetőnek, ha a lehetőségekhez képest a legtöbb időt adja. Ez nem könnyű feladat, hiszen Ön sincs könnyű helyzetben, de a konforntáció csak olaj a tűzre hasonló helyzetben. Amennyiben van rá lehetősége, próbáljon higgadtz beszélgetést kezdeményezni a férjével, lehetőleg minél kevésbé a helyzetre fókuszálva, inkább a kiváltó okra, de méginkább a lehetséges megoldásokra. Egy ilyen helyzetben sokat tud segíteni, ha az indulatokat kizárják - amennyire lehetséges. Talán segít, ha megpróbálja összeírni az érzéseit, kérdéseit, így egy beszélgetés során kevésbé ragadják el az indulatok, ami ebben a helyzetben érthető lenne. Amennyiben segítségére lehetek, akér e-mailen, akár személyes konzultáció keretében szívesen állok rendelkezésére. Ajánlom figyelmébe csoportfoglalkozásaimat - a Lélekmozi kifejezetten lehetőséget teremt arra, hogy rálátást szerezzen erre a bonyolult helyzetre, honlapomon meg tudja tekinteni. Minden jót és sok sikert kívánok Önnek! Üdvözlettel, Kuremszki Andrea