A kérdés
Üdvözlöm ! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz , hogy serdülőkoru lányom problámájára megoldást találjak. A lányom 17 éves lesz hamarosan, és úgy látom , hogy nagyon magának való , zárkozott.Abban mutatkozik meg hogy nem jár el sehova szorakozni , az osztálytársaival suli után nem jár sehova , hozzánk sem hív senkit .Engem ez megijeszt ,Túlságosan is jól el van egyedül, ha tehetné a szobájából csak enni jönne le, igazából mi sem hiányzunk neki , olyan mint egy remete.(sajnos) .Itthon ha kérem hogy segítsen valamit megsértődik , mondván Én ne mondjam meg hogy mit csináljon , majd tudja ő magától is , de sajnos nagyon lusta így figyelmeztetnem kell a feladatokra Az iskolában nincs probláma a tanulással , de ottis nagyon csendes , van 1-2 barátnője,( aki még az ált.iskolából ment vele a középiskolába) , de nem nyit mások felé.A kérdésem az lenne hogy ez csak életkori sajátosság lenne , vagy valami szorongásos probláma van a háttérben.Magunkról annyit , hogy 20 éves házasok vagyunk a férjemmel , mondhatni áltlagostól egy kicsit jobb szinvonalon álünk, van egy fiunk is , ő az iadősebb.Én mindig is megpróbáltam figyelni a gyerekeimre egyformán , ezért vagyok nagyon szomorú és elkeseredett a lányom miatt.Kérem adjon tanácsot , mit tehetnék hogy életvidámabb és pozitivabb legyen. Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel Molnár MelindaA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Melinda! A serdülőkor, kamaszkor a nagy változások ideje. Emiatt természetes, hogy a fiatalok magukba fordulnak, "keresik magukat". Azonban úgy érzem, az aggodalma jogos, hiszen ebben a korban kell(ene) megalapozni azokat a társas kapcsolatokat, illetve a kapcsolat alakítási mintákat, melyek a családon kívüli életben jellemezni fogják a fiatal felnőttet. Bár nem írja, a lánya életkorából arra következtetek, hogy talán kapcsolatai az internetes mezőre helyeződtek át. Ez manapság rendkívül elterjedt - gondoljon csak arra, mi is éppen ezen a csatornán kommunikálunk, Ön is ezen a csatornán keres megoldást. Önmagában az e-világgal nincs is baj, hiszen a lánya generációja már élete szerves részeként kapta. ha azonban ez azzal jár, hogy a virtuális kapcsolatok helyettesítik a valódiakat, érdemes megkeresni az okát. Akár az internet vette át a kapcsolatok helyét, akár egyszerűen visszaszorult, megértem aggodalmát, hiszen a lánya előbb-utóbb felnőtt lesz, és akkor valóban lehetséges, hogy a tapasztalatok hiánya akadályozni fogja további életében. A "remete életmódnak" bizonyára van oka. Csak találgatok, amikor az önértékelés, az önbizalom, a test változásaihoz való viszony kérdést vetem fel: mindegyik okozhatja, hogy könnyebb elbújni a lányának, vagy úgymond arctalanul, interneten kommunikálni. Segíthet, ha olyan helyzetben, amikor nincs feszültség Önök között, higgadtan és érdeklődéssel közeledik felé. Esetleg meghívhatja egy kávézóba, vásárolni - mint két felnőtt nő. Ezzel egyben azt is eléri, hogy kimozduljanak. Próbáljon az érdeklődési köréhez passzoló tevékenységet keresni - például ha olvasni szeret a lánya, könyvesboltba mehetnek. Ha valóban valamiféle szorongás áll a háttérben, azzal érdemes foglalkozni. Ajánlom figyelmébe Lélekmozi csoportunkat, melyről a www.kommunikaciotrening.hu oldalon tájékozódhat. Ez a módszer alkalmas lehet az okok feltárására, és amennyiben ismerik az okot, úgy a megoldás is fel tud tárulni. Amennyiben bármi másban segíteni tudok Önöknek akár személyesen, akár e-mailen vagy telefonon is állok rendelkezésükre. Sok sikert kívánok! Üdvözlettel, Kuremszki Andrea