A kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Férjem 2 éve egy fiatalabb hölgy miatt elköltözött.Férjem 46 éves, hölgy 34. Válni nem akar, egyre extrémebb dolgokat követ el.Úgy tesz mint aki a tini kort éli. Az öltözése, a viselkedése, a tettei, a baráti kapcsolatai is megváltoztak. A családot, ismerősöket, régi barátokat, mindenkit megbánt. Folyamatosan új dolgokat keres maga körül. Több hölgy ismerőse van, kifordult önmagából. Senkire nem hallgat. Félek, hogy csak pillanatnyi az általa bizonygatott boldogsága, és egyik-másik csalódás után, valami rosszabb történhet vele. Gondolom ezt nevezik kapuzárási pániknak. Ha az, akkor meddig tart, míg észre veszi, hogy az idő múlását nem lehet ilyen viselkedéssel megállítani? Válaszát köszönöm: Egy türelmes feleség.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Tisztelt Hölgyem! Igen ezt nevezi a köznyelv kapuzárási pániknak. Egy olyan életszakaszhoz érkezést, amely után nem tudja elképzelni a jövőjét, vagy másképp akarja élni az életét, mint eddig tette. Az embert mindig félelem tölti el az ismeretlen megtapasztalásától. Ezért a lehető legtöbb dolgot kontroll alatt akarjuk tartani. A kontroll elvesztése pánikhoz vezethet. Tehát vissza akarja szerezni a kontrollt az életében. Ilyenkor szeretne mielőbb mindent habzsolva megélni, változni, változtatni. Cselekvéseiben gyakran irrealitás jelenik meg, a következményekre nem gondol, másokat megbánt. A vágyai és a valóság közötti ellentét a pszichés egyensúly felbomlását okozhatja. Azonban ezek a vágyak nem valósak. Visszaemlékezés csupán egy elmúlt pozitív, vagy annak vélt időszakra. A házasság, vagy az együttélés értelme az lenne, hogy tanuljunk, kiegészítsük egymást, fejlődjünk a másik mellett. Egy ilyen helyzetben összegezni kell az eddigi tapasztalatokat, a megtett utat. Jó alkalom az önelemzésre, önértékelésre, a vágyak és a lehetőségek összeegyeztetésére a valósággal. Ez egy közös feladat. A házastársak feladata. Csak együtt oldható meg a probléma, ebből kizárni a másikat nem jelent megoldást. Még akkor sem, ha a különválás mellett döntenek, mert a probléma nem oldódik meg, csak eltolódik egy későbbi időpontra. Meg kell tanulni kifejezni az érzelmeinket, vágyainkat, és ehhez felelős döntéseket kell hozni. Ha rá tudja ébreszteni a férjét ezekre a dolgokra és ezt meg is érti, akkor nem tarthat sokáig. Nyíltan kell beszélniük a vágyaikról, a jövőről és az abban betöltendő szerepükről. Az őszinteség elengedhetetlen feltétele ennek a beszélgetésnek. Ha ez megtörténik, nagy eséllyel közösön folytathatják az életet. Ha mind két fél tiszteletben tartja a másik igényeit és kész egy elfogadható mértékű kompromisszumra, ami még nem sérti a másik érdekeit, akkor újra harmonikus lehet a kapcsolatuk. Teret és döntési lehetőséget kell hagyni a másik félnek, amelyben érezheti a kontrollt. Üdvözlettel: Frank Róbert