A kérdés
Én egyedül élek.Hosszú évek óta a macskám volt az egyetlen vigaszom,de sajnos hat héttel ezelőtt ő is itt hagyott! Azóta teljesen magam alatt vagyok!Minden percet gyötrelem megélnem! Fáj a lelkem,fáj a testem és lassan képtelen leszek a munkámat is ellátni!Azt hittem az idő múlásával majd jobb lesz,de tévedtem!Minden csak rosszabb!Egyszerűen nem tudom feldolgozni az elmúlást és most már a magány is gyötör.Nem bírom már sokáig,így képtelenség élni! Mit tegyek? Válaszukat köszönöm! Üdv:MarcsiA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Tisztelt Marcsi! A gyász egy igen fájdalmas és embert próbáló dolog. Ha jól értem ön teljesen egyedül maradt! Bizony ennél rosszabb dolog kevés van. Mit tehet? Javaslom, gyújtson esténként gyertyát cicája emlékére. Ha teheti, menjen el egy templomba és mondjon el egy imát. Gyűjtse össze ki az, akivel tudna erről, a fájdalomról beszélgetni. Próbáljon meg emberek közt lenni. Próbáljon meg sétálni a friss levegőn. Ha az alvásával is gond van, ha hajnalonta felébred, vagy nehezen tud elaludni, ha gyakorta fantáziálgat a halálról, ha az önellátás: fürdés, öltözködés, étkezés vonatkozásában úgy érzi az utóbbi hónapban korlátozva volt, nos, akkor a háziorvosával beszélve kérjen antidepresszáns. És hát igen, ha teheti, kérem, mindenképpen keressen fel egy pszichológust, különösen akkor, ha nincs senki, akivel át tudná beszélni ezt a veszteséget. Üdvözlettel. Fodor Sándor Klinikai szakpszichológus