A kérdés
Jó napot kívánok! A problémám a 4éves kislanyommal lenne. Most középsős,de vegyes csoportba jár. A baj,hogy verekszik,túl akararos az van amit ő akar,nem fogad szót. Hol a kisebbeket,hol az egyidős lányokat veri. Tavaly kezdte az ovit,amikor a nálánál 3évvel idősebb csoporttársa többször is verte. Most azt mondja ő a szerelme! Csak úgy bedühödig és üt ver. Tavaly az óvónőt is derékon vágta. Néha a nagyszüleit is üti,szó nélkül,pedig 1hete nem találkoztak. Az apa sajnos 2éve külföldön dolgozik,2havonta 1hetet van itthon,így a nevelésbe nehezen tud besegíteni. Néha annyira szófogadatlan,szemtelen,akaratos és nem törödöm,hogy volt hogy én is megütöttem,sajnos nem egyszer,de ezen már változtattam. Már nem tudom mitévő legyek. A kedvenc játékát is elvettem tőle,mert néha az "irányítja". Megbeszélek szépen mindent vele,csak mi ketten,szem kontaktussal,de másnapra semmi. Ugyan olyan! Most gondolkozunk a kistestvérben. Pszichológus kellene vagy több mozgás,egy kistestvér vagy fizikailag az apja? Segitségét előre is köszönöm! Üdv: Horváth MónikaA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Mónika! Az Ön lánya viselkedését jól körül határolhatóan egy olyan érzelmi deficit határozza meg, amelyet az édesapa folyamatos hiánya idéz elő. Sajnos a gyermeke még nem tudja az értelmével feldolgozni, hogy miért kell az apukáját nélkülöznie, csupán azt érzékeli, hogy nem kap elég figyelmet, szeretetet. Ne értsen félre, nyilván Ön mindent megtesz és meg ad a lányának, de egy dolgot nem tud pótolni, és az pedig az édesapjának a hiánya miatti érzelmi labilitás, amit agresszióval próbál meg kompenzálni. Meglátásom szerint feltétlen szakember segítségét kellene kérnie a probléma orvosolására, de nem csak a kislány szorul terápiás kezelésre, hanem - bár ez csupán feltételezés - azt gondolom, hogy Önnek is sok hasznos tanáccsal szolgálhatna néhány óra a pszichológusi rendelőben, hogy jobban meg tudja érteni a gyermeke lelkében zajló folyamatokat. Üdvözlettel: Dr.Szollár György