A kérdés
a fiam elvált, de nem tudja elengedni a feleségét, bár szétköltöztek , de ha teheti mindenüvé követi, féltékenykedik, öngyilkossággal fenyegetőzik .Az ex segíteni akar sajnálatból ,( mivel ő hidegült el) így együtt vásárolnak az új lakásaikba , együtt vacsoráznak ,az ex sír : nem gondolta ,hogy ilyen nehéz lesz az elválá a mondja, mivel a fiam nem vétett ellene a házasságuk 9 éve alatt nekem marad az aggodalom a meghalni vágyása miatt. az első kapcsolta amikor véget ért 18 évesen 5 évre begubózott. most is ezt kezdi hogyan segítsek, ? köszönömA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Édesanya! Életünket szükségszerűen kísérik a veszteségek, hosszú kapcsolat lezárulása, válás körül sokszor nem kisebb a gyászreakció, mint egy halálesetnél. Számos életterületet ér sérülés, az önbizalom, a saját szerethetőségbe vetett hit, a napi tevékenységek rendje, az életcélok felborulnak. Ezt mind átértékelni, újraépíteni nagy erőt igénylő feladat, komoly krízis. Ráadásul, ha már volt korábban komoly veszteségélmény, ami nem gyógyult nyomtalanul, ez tovább lappang és a jelen veszteségnél újra felszakad, súlyosbítva a gyászreakciót, mert az előző érzés a jelenlegi vegyes, kavargó érzésekhez hozzáadódik. A veszteségek feldolgozását nehezíti, ha a fia elzárkózásra amúgy is hajlamos, mert a gyászra jellemző, hogy társas folyamat. Nem véletlen, hogy régen kifejezett közösségi rituálék kötődtek a gyászesetekhez, amik elősegítették a gyógyulást, vezették a folyamatot. A válás azért különösen nehéz helyzet, mert amíg a haláleseteknél a környezet együtt érez a gyászolóval, a válásra nincsenek kidolgozott rituálék, közösségi megoldások arra, hogyan is „szokás” ezt végigvinni. Még az sincs kimondva, hogy ez bizony egy olyan súlyos veszteség, ami gyásznak nevezhető. Az elválási folyamatnak vannak szakaszai, amin át kell menni ahhoz, hogy le lehessen zárni egy fontos kapcsolatot. A fiának már az is segíthet, ha tudja, hogy éppen benne van egy ilyen összetett folyamatban,ha előre tudja, mi vár még rá ( a szeretet, harag, csalódottság, múlt felé fordulás, tagadás közötti ingadozás meg kell előzze a belenyugvást, ezután tud majd új célok felé fordulni) , és hogy a reakciói természetesek –de az Ön fia esetében nehezebben zajlanak. Segíthet az elzárkózás oldása, ha a fiának sikerülne pl. megbeszélnie a helyzetét, érzéseit valakivel, aki már átment hasonló történeten és kilábalt belőle, képes volt új életet kezdeni. Oldhatja az elszigeteltségét, ha képes meglátni, hogy a benne történő folyamatok másnál éppúgy előfordultak, és túlélhetők. Ha valakivel hajlandó beszélgetni, beszéljenek vele arról, ami foglalkoztatja.Érdemes lehet vele együtt emlékezni arra, hogyan lépett már túl régi, hasonló veszteségen, mert ez láthatóvá teszi, hogy már sikerült ilyen helyzetet megoldania. Ha súlyos, a hétköznapi életvitelt veszélyeztető fokú az elzárkózás, elhúzódó a folyamat, vagy régi nehéz elválások súlyosbítják a mostanit, ha a halálvágy felébred, egy pszichológus felkeresése nagyon sokat segíthet. Itt abban tudna neki segíteni, hogy odáig el tudjon jutni, hogy képes legyen segítséget elfogadni. Minden jót kívánok: Biró Emese