A kérdés
30 éves nő vagyok, aki lassan társfüggőséget diagnosztizál magának. 3 éve egy borzalmas kapcsolatnak sem nevezhető valami köt össze egy férfival. Óriási szerelemnek indult, de nagyon hamar kiderült, hogy nem stimmel valami. Ő egyébként depresszióra hajlamos, több mint 10 évig gyógyszert is szedett, hullámvölgy vele minden nap. A 3 év alatt vagy négyszer szakítottunk, volt, hogy fél évig szinte egyáltalán nem is tartottuk a kapcsolatot, aztán valahogy megint "egymásra találunk". Aztán valami apróságon borzalmasan összeveszünk és megint nem beszélünk egymással hetekig. Ez így megy már kb. 3 éve. Tisztában vagyok vele, hogy ez egyáltalán nem normális, de mégis a pár nappal ezelőtti újabb óriási veszekedésünk után már megint azon gondolkodok, hogy de jó volt vele, hogyan tehetném nem megtörténté a sok rosszat, hogyan kaphatnám vissza, más nekem nem kell, és ha úgy lenne, akár holnap szülnék neki gyereket. Ha a jó időszakunk van, akkor szárnyalok a munkámban is és az élet egyéb területén is, ha összeveszünk akkor megzuhanok és szinte semmire sem vagyok jó. Sajnos a családi mintám is rossz. Szüleim mellett is így nőttem fel, hol együtt voltak, hol nem. Édesanyám is szenved 35 éve apu mellett, aki tulajdonképpen nincs is mellette. Én nem akarom így végezni. Hogyan előzzem ezt meg? Hogyan szabadulhatnék meg a beteges ragaszkodástól? Vagy egyáltalán miért csinálom ezt? Válaszát előre is köszönöm.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Márti! Az Ön problémája nem egyedi, nagyon sok ember él hasonló kapcsolatban. De tulajdonképpen nem is a kapcsolatról van itt szó, hanem az Ön önszeretetéről. Mert aki szereti magát, az a maga számára legjobbat kívánja, teszi magának mindenben . Az önszeretetlenség sok helyen megmutatkozhat, az ilyen ember általában önbizalomhiányos, sőt akár depressziós is lehet és nagyon gyakran társfüggő. Függenie kell valakitől, hiszen a jelmondata az ismert mondat: „Gondolkodom, tehát vagyok!” helyett: „Veled vagyok, tehát vagyok! Ha azonban a saját magunkkal való „viszony” rendeződik, akkor az már önmagában is meg szokta oldani az egyén párkapcsolati problémáit. Az önszeretet felismerésében tud segíteni egy pszichológus. Kérem forduljon hozzám bizalommal, de remélem a válaszom is elindított Önben egy kisebb felismerést! Andrási Betty pszichológus