A kérdés
Tisztelt Doktor úr/Doktor nő! Abban kérnék valamilyen segítséget, hogy férjem nagyon rabja az alkoholnak és nem ismeri el, akár ki mondja neki, mert ő nem részeg mindennap, nem hajlandó pszichológushoz elmenni, mert ő nem hülye és ne égessem. A házasságunk romokban hever, mert én most már nem tudom tolerálni, amit csinál. 37 éve vagyunk házasok, azt tudni kell, hogy ő mindig is ivott és csak ezen volt köztünk a vita de állandó jelleggel. Azt hogy miért maradtam vele ilyen sokáig, annak az az oka, hogy egyrészt a gyerekek miatt, aztán sokszor megígérte, hogy megváltozik, én próbáltam neki hinni, de sajnos mindig visszabukik. Már olyan szinten műveli, hogy eldugja garázsba, össze vissza és ha kiderül, nem ismeri el, hogy dugdossa, csak ő oda letette mondja ő. Tehát neki mindennap kell egy bizonyos mennyiség és akárhogy kérem, tegye le az italt, nem hajlandó, sőt az én hibáimat sorolja, még azt is ami nincs. Arra lennék kiváncsi, hogy jogosan gondolom e hogy alkoholista.ÜdvA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Sajnos a leírása valóban arra utal, hogy a férje alkoholista. Amennyiben a férjének minden nap innia kell és ezen nem tud akarattal változtatni, az azt mutatja, hogy valószínűleg rabja az alkoholnak. A baj az, hogy önmagában ettől a megállapítástól nem leszünk előrébb. Sajnos, az alkoholizmusra nagyon is jellemző, hogy az érintett nem tudja/nem hiszi el magáról és ezen szinte lehetetlen kívülről változtatni. Hiába mondja el a család a félelmeit, hiába szembesítik a barátok, kollégák esetleg, makacs tagadás a válasz. Márpedig az alkoholizmus csak a páciens saját kérésére kezelhető, tehát amíg a férje nem kér önként segítséget, addig nincs mit tenni. Ha egyszer ez mégis megtörténne, az Anonim Alkoholisták csoportjai nagyon erős támogatást tudnak nyújtani a leszokásban, illetve több helyen működnek az országban addiktológiai/rehabilitációs intézmények (Miskolcon is, a Semmelweis Kórház Pszichiátriai Intézetén belül), ahová fordulhat. Amit addig Ön tenni tud: kérhetnek párterápiás segítséget, azzal a céllal, hogy egy szakember segítségével átgondolhatják, hogyan lehetne változtatni úgy a kapcsolatukon, hogy mindketten elégedettebbek legyenek. Ha nem az alkoholizmus a fő téma, talán a férje is nyitottabb lenne - és mellékesen hátha sikerül valamiféle belátást elérni nála. Ha ez nem járható út, léteznek alkoholbetegek (azért tekintjük betegségnek, mert szakember segítsége nélkül nagyon ritkán gyógyul) hozzátartozóinak csoportok, ahol Ön kaphatna támogatást ebben a helyzetben. Ön is fordulhat pszichológushoz, ha úgy érzi, nehéz egyedül vinni ezt a terhet és szeretné átgondolni, hogy tovább. Kitartást kívánok! Üdvözlettel: Fehér Anita klinikai szakpszichológus