A kérdés
Tudom, a saját terapeutámat kéne megkérdeznem, de nem tudom rendesen megfogalmazni ezt az egészet. Szóval. Általánosságba autopilóta üzemmódban élek, és nagyon nagyon ritkán 1-1 másodpercre vagyok szellemileg is jelen az életben. Amellett, nem vagyok egy szociális lény, gyerekkorom óta random szituációkba képzelem magam, ezzel elégítve ki a szociális igényem. Másik gáz, hogy amikor egyedül vagyok, néha az elképzelt szituációkhoz konkrét érzelmet is társítok, így pl ha azt képzelem el, hogy valakinek mesélem, hogy kezdek megbolondulni akkor arcokat is vágok hozzá, gesztikulálok és esetleg sírni/nevetni is elkezdek. Mostanában egyre több időt töltök ebben az állapotban, képtelen vagyok annak a kevés dolognak is nekiállni, amit eddig csináltam, és a maradék kis "valódi életem" is eltűnni látszik. Azt tudom, hogy Borderline vagyok, meg Bipoláris, de ez vajon még belefér abba a diag.ba?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves NatalieSunburn!
A leírás alapján a tünetei beleférnek az említett diagnózisok tünetrendszerébe.
Azt gondolom viszont, hogy nem feltétlenül szükséges azon őrlődni, hogy milyen tünetek férnek vagy nem férnek bele a címkébe.
Jól értem, hogy jelenleg is jár terápiába? Érdemes lehet a pszichiáterével/pszichológusával megbeszélni ezeket a félelmeit.
Nyugalmas estét kívánok,
Szabolcs
