A kérdés
Kedves Pszichológus! Gyermekkoromban majdnem kinyírtak a teával még csecsemő koromban. Aztán volt vesetükrözésem minden érzéstelenítés nélkül. Hitben neveltek, de a nőiességemmel mindig gond volt, hogy nem fiúnak születtem, pedig rengeteg ideig szolgáltam a Jóistent az Oltár mellett. Nem vagyok hazug ember, anyám 6 éven át táncoltatta a válfákat és a fakanalakat a fejemen a 3masokért, ha olyan jegyet szereztem. A Húgom sem maradt ki a jóból. 10.ben orvosit kérdeztek a tanárok, anyám szerint hülye voltam hozzá. 11.ben pszichológiát fontolgattam, de a mami szerint oda az értelmesek mennek. Így mentem közgázra. Aztán 2 nyelvvizsgából 1 lett meg, így takarítottam, majd péztároskodtam, de inkább felmondtam. (munkaügyi titok, a miért.) és megcsináltam a 2. nyelvvizsgát, most 33 éves vagyok, 2. éves pszichós. Voltam külföldön, majd a 8kerben húztunk le a párommal 3 évet (családi okok). S túlvagyok egy nemi bántalmazáson, de hülyének titulálnak. Mit tegyek? Gyűlölöm az egészet már. NoriA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező!
Amiket leír, valóban nehéz életútra utalnak, aminek a terhét nem lehet könnyű vinni. Mindenekelőtt azt javaslom, keressen meg egy traumafeldolgozásban esetleg EMDR terápiában járatos szakembert, mert az önismeret mélyítésével illetve terápiás munkával sokat lehet segíteni ezeknek a lelki sebeknek a gyógyulásán. Segítséget kérni mindig a legjobb lépés a teljes élet felé vezető úton. Ha pedig elkötelezett a pszichológus pálya iránt, annak az önismeret egyébként is fontos része, ezért érdemes minél előbb elkezdeni. Remélem megtalálja azt a pályát, ahol igazán kiteljesedhet és önmaga lehet!
Üdvözlettel,
Szőke Anna
